Magyarok

 ... avagy a krónikákat lapozgatva. Sztorik, adatok, érdekességek, az elmúlt évtizedekből. Horváth József  és Rostás Margó a Turfban és másutt már publikált írásai.

Kisbér öröksége

Magyarország egyik kiemelkedő lova Kisbér volt. Kincsem mellett ő az a másik magyar tenyésztésű telivér, aki angliai pályán versenyt tudott nyerni.
 
 
 

Bővebben...

 
Facebook

A lósport főszereplője: A tréner - II. rész

    A magyar lóversenyzésben a  II. Világháború után sok minden megváltozott
Létesítményeink romokban, a telivér állomány szinte teljes egészében eltűnt és egy teljesen más új ideológia mentén szerveződött a társadalom.

Bővebben...

 
Facebook

A lósport főszereplője: A tréner

 „A ló élete, a telivér életének megnyilvánulásai  adják az irányvonalat a helyes idomításhoz. Aki ezeket az életmegnyilvánulásokat nem látja, nem észleli,
akinek „nincs szeme” a lóhoz, akinek a ló élete „görög betű, az
foglalkozhat ugyan a ló tréningjével,  meg is élhet belőle
ideig-óráig, de tartós sikereket elérni nem fog soha.” 


Jeszenszky Elemér

Bővebben...

 
Facebook

A világhírű Janek Géza első lovaglása magyar földön

A magyar lóversenyzés életében nevezetes dátum 1904. március 27… Ezen a ködös, hűvös koratavaszi napon szállott először nyeregbe magyar földön Janek Géza, a tatai parasztvincellér kisfia, akit Metcalf idomár küldött ki Angliába az 1902-es év őszén, hogy a modern versenyzés őshazájában sajátítsa el a versenylovaglás titkát. Nem Janek Géza volt az első magyar lovasfiú, akit a szigetországba küldtek tanulni.

 

Bővebben...

 
Facebook

Lubica az 1949-es Kancadíj győztese

A II. világháború pusztítása a telivér állományt sem kímélte. Az összefogás, a lóversenysport iránti rajongás mindenkit csatasorba állított. Trénerek, zsokék, lovászok részt vettek a pályák újjáépítésében. A lovaregyleti vezetők előteremtették a szükséges pénzeszközöket. De hiába volt a szorgalom, a lelkesedés, lovak nélkül, jó lovak nélkül nem lehetett versenyeket rendezni. Voltak, akik vidékre mentek lovakat fölkutatni. Tréningbe kerültek félvér lovak, a beazonosítatlan telivérek ismeretlen származásúként futottak. A félszáz tréningben lévő ló egyharmada volt csak telivér. Ezen a helyzeten csak az importok segíthettek!

Bővebben...

 
Facebook

Pioneer

A balszerencsés fedezőmén

Pioneer-t Dr. Fehér Dezső vásárolta 1972 őszén a newmarketi árverésen. A yearling Aperianov Zakariás istállójába került. Trénere szeptember elején indította először a szép küllemű sötétpej mént egy nyeretlenek számára kiírt versenyben, amit megnyert. A Kétévesek Nagydíjában a vert mezőnyben végzett. Következő futását megnyerte, majd a Kozma Ferenc Emlékversenyben Rokolya (Imperiál-Ramsey Girl) mögött a második helyen végzett. Kétévesen négyszer futott, kétszer első, egyszer második. A hendikep listán Irhás (90) és Nánika (88) mögött 87 kilóval a harmadik helyen szerepelt. Az istállótárs, Íjász 85,5 kilóval az ötödik.

 

 

 Alkotmány Díj 1974: I. Imre király 3pm idomár Kiss, lovas Bárdosi György, II. Pioneer stpm idomár Aperianov, lovas Krusnyiczky Márton  

Bővebben...

 
Facebook

Bársony a sprinter király

Akik ismerték, lószépségnek nevezték. Illet a név is reá – barátságos, bársonyos tekintete volt. A hűséges versenyző mintaképe. Hétéves koráig versenyzett, szépanyja, Kincsem is büszke lehetett volna a teljesítményére. Blaskovich Aladár nevelte, s hat éven keresztül vitte győzelemre színeit.

Bővebben...

 
Facebook

Lator

Amerikába szállították 


Érdekes hírt kapott a Turf szerkesztősége. Lapunk egyik tavalyi számában hírül adtuk, hogy egy telivér – név szerint Lator – 2 métert ugrott kitartásos magasugráson, egy területi versenyen. Igaz, nem döntötte meg a magyar rekordot, de említésre méltó teljesítmény, főleg egy olyan telivértől, amely letörve hagyta el a versenypályát. A Kerteskői Ménesben nevelt, az ő színeikben versenyző Latort Dombóvári Imre vásárolta meg és ugratta be. Öt évig versenyzett a tulajdonában. Most értesített bennünket arról, hogy fél évvel ezelőtt eladta Latort, s az új tulajdonos adta tovább egy belga-amerikai társaságnak, igen magas áron. A hírek szerint új tulajdonosok Amerikában felső fokon beszélnek a lóról, úgy hallottuk újabb magyarországi portyára jönnek, akár húszat is vennének ilyen hazai nevelésű telivérből.
 
 
Lator Szikhát-pusztán 

Bővebben...

 
Facebook

Horák Mester

Beszélgetés Horák János idomárral

 „…a ló sohasem beszél! Talán így van ez jól, mert sokszor tudna jót mondani, de sokszor rosszat is! Jelszavam: Imádd sorstársunkat, a lovat, hisz amióta a versenyzés létezik, vállvetve küzdünk a szépért, nemesebbért! Ha győz a jobb, akkor mi is boldogok vagyunk!”

Ezekkel a szavakkal búcsúzott Horák János idomár 1988. november 17-én kollégáitól, miután 60 évet töltött a galopp pályán.
 
 
 
 
Díjátadás balról: Ludván Lóránt Dióspusztai ménesvezető, Kálnokiné Lacza Mária istálló csoportvezető, Horák János tréner, Németh Ferenc zsoké, Alt Pál abrakmester

Bővebben...

 
Facebook

Születtem 1918-ban... - Voloncs Sándor emlékezik 2. rész

Itt a tegnap elkezdett cikk folytatása.

 

 

Bővebben...

 
Facebook

Születtem 1918-ban... - Voloncs Sándor emlékezik

Az emlékek darabkái közt keresgélve kutatjuk a múltat. Azt, ami eltűnt, azt, ami teljes egészében már soha vissza nem tér. Olyan izgalmat érezhetünk, mint a régész, aki leszáll a kutatóárokba és egy antik váza darabjára lel. Az első cserépdarab után már nem tud szabadulni, fogva tartja a látott kép töredéke és addig kutatja a föld mélyét, amíg a váza minden darabját meg nem leli. A cserépdarabokat összerakva egy letűnt kor istenei, emberei kelnek életre.

 

Voloncs Sándor zászlós Kassán 1942. 

Bővebben...

 
Facebook
További cikkeink...